2010. szeptember 4., szombat

3. fejezet




A sikeres haza térés



Halotam a hátam mögül de nem áltam meg.Mikor kellő távolságba értem akkor láttam meg Magnetót és Pírót romboltak.
Mikor meg láttam őket,el rejtőztem.Hirtelen Küklopsz érintette meg a hátamat.
· Magnetó és Píró.De Mystique?
· Nem tudom nem láttam.De Logannéket sem láttam.
· Vadóc nézd.mutatót Píró felé.”Jaj ne”
· Elkapta Logant és Ciklont.
· Vadóc tudom hogy itt vagy gyere elő vagy a kis Farkasból,sült Farkast csinálunk.
· Vadóc ne.Le tudom lőni őket.
· Lehet de akkor el találod Logant és Ciklont.Megyek!elindultam szépen lassan.
· Okos kis lány.
· Enged el őket és meg kapsz engem.
· Píró csere.
Mikor el mentünk egy más mellet mondtam neki valamit.”Fús és ne néz vissza” vissza sugta „Soha nem hagylak magadra”. El ment a szikla mögé.
· Tudtam hogy te mindig okos voltál.simogatta meg az arcomat Píró.
· Undorodom tőled.”Akkor kell szöknöm mikor el kezd vinni”.
· Na gyerünk.”Ez az” le vetem a kesztyűm és hozzá értem a kezéhez csak annyit tudtam mondani hogy :”Küklopsz most”
Amire utoljára emlélkesz az az volt hogy Logan visz,vissza a repülőre.
-Hol vagyok?kérdeztem csukott szemekkel.
-Itt hon vagy.mondta valaki.
-Logan?amikor felismertem fel akartam ülni de nem tudtam.
-Hé-hé.Csak nyugi az én szobámban vagy.
-Mi-mi történt?kérdeztem.
-Elájultál mikor John-ból ki szívtad az energiát.
-És aztán te vittél vissza a repülőre.
-Elmélkszel?kérdezte a professzor.
-Csak arra hogy helyet cseréltem Logan nel és még arra hogy ő vitt vissza.
-Értem!Nos ideje fel kelni,persze csak ha jól vagy.
-Persze.ki keltem az ágyból és meg szédültem
-Hó-hó.Csak lassan.mondta Logan miközben fogót.
-Kicsit meg szédültem de már jobban vagyok.
-Na akkor még ágyban maratc.mondta Jean.
-De hogy is!Most szépen fel kelek,már így is sokáig foglaltam el Logan ágyát.Tényleg és te hol aludtál?
-Hát tudod . . . . . .. . . .
-Mond csak meg neki hogy el sem mozdultál egész éjszaka.És a földön aludt.közölte Bobby
-És te tettél valamit az érdekébe?kérdezte Logan.
Nem válaszolt csak kiment a szobából.
-Beszélhetnék Logan nel kettesbe?
-Persze!Majd még beszélünk.
-Oké!
-Mindenki kiment csak Logan és én maradtunk.
-Miért nem mentél el amikor mondtam?
-Mert tudtam hogy nem hagy hatlak egyedül.
Oda sétáltam az ablak hoz.
-Majd nem meg haltál.
-De nem így történt ellenben veled.Te elájultál én pedig csak egy pár karcolást szereztem.
-De azt is miattam,mert Magnetó újra engem akar.
-Ez butaság.ölelt át hátúról.-Ja és pontosan kikre is hat a te erőd?
-Píróra,Jégenberre és még másokra is.De rátok már nem hat a kezelés miatt.

2010. szeptember 2., csütörtök

2. fejezet


Az első közös bevetés


Már sokacora álmodtam ugyan azt a álmot.És mindig időelőt ébredek fel.
5:00-kor fel riadtam és nem tudtam vissza aludni igy lementem a konyhába.Mikor le értem már éget a villany és én csodálkoztam is.
-Miért nem alszol?kérdezte valaki a hátam mögül.
-Én is kérdezhetném ezt Logan.fordultam meg
-Mia baj?kérdezte miközben megölelt.
-Semmi,tényleg .hazudtam.
-Mondták már neked hogy roszúl hazutc?
-Hetek óta van egy rém álmom és mielőtt véget érne felébredek.
Tovább kérdezgetet és el meséltem neki hogy azt álmodom hogy egy bevetésen vagyunk és Magnetóval küzdünk és valakit aki fontos nekem el veszítem.
-De mielőtt meg tudnám hogy ki az felébredek.
-A Professzorral beszéltél?
-Igen!De ősem tudja meg fejteni az álmomat.
-Na félj én majd segítek.
-Köszönöm.ekkor meg szólalt a gyomrom.
-Éhes vagy?
-Igen.Süsünk palacsintát?
-Rendben!
Elkezdtük sütni és mire készen letünk addigra a többiek is felébredtek és jőtek reggelizni.
-Úgy látom mindenkinek ízlik a reggeli.Ki készitete?kérdezte Jean.
-Logan sütötte.
-De te keverted ki a tésztát.
-Minde keten jók vagytok.De a Professzor hív minket.mondta Kurt.
-Oké megyünk.Igaz? kérdezte tőlem Logan.
-Persze.
Fel mentünk a Professzor irodájába.
-Egy feladatom van a számotokra. New Yorkba rengeteg büntény történt a jelek szerint mutánsok.Azt szeretném ha Ciklon,Küklopsz Vadóc és Farkas menének el.
-Rendben!és indultunk kifelé az ajtón.
-Ó Vadóc kérlek maradj még.
-Oké!valászoltam.Mindenki más ki ment.
-Még mindig vannak rém álmaid?
-Egyre sűrűbben.válaszoltam szomorúan.
-Gyere közelebb.én így is tetem
Rátete a kezét a homlokomra és átélte az álmomat.
-Még mindig nem tudod hogy ki az?
-Sejtelmem sincs.
-Most meny a többiek már várnak.
-Rendben!
El indultam kifelé az X-Man repőlö előt Logan várt.
-Minden rendben?
-Semmi sincs rendben.De remélem ez meg fog változni.mondtam miközben megöleltem.
-Majd segite!Na gyere menyünk.
-Oké.
Egész úton mindenki csendes volt.Mikor megérkeztünk a helyre teljesen szétvólt rombolva.
-2 csoportra oszlunk Küklopsz te Vadóccal mész.Logan pedig velem jőn.mondta Ciklon.
Elindultunk egy ideig csend volt majd Kükposz meg szólalt.
-Hogy vagytok mostanában Bobby val?
-Már szakitotunk.És ti hogy vagytok Jeannal?
-Mi meg vagyunk.
-Azt nézd ott.Mintha lene ott valaki.el kezdtem futni.
-Vadóc várj!!!!!!!!!!!!!

Kommit kérek majd. Légyszi :$

2010. augusztus 29., vasárnap

1. fejezet


A boldog viszont látás


Már lassan 2 hete hogy Logan elment a küldetésre és még mindig nem tért vissza.Senki nem tud róla semmit.Már lassan aludni sem tudok.Egyik reggel egy motor zaját halotam a napaliban.Fel pattantam és ki rohantam az előtérbe.
-Logan. szaladtam és a karjaiba ugrottam
-Hiányoztam?kérdezte
-Igen!
-Miújság?
-Semmi különös.Veled?
-Semmi.
-Ugye most itthon mardc egy ideig?
-Ja itthon kell maradni mert fél egyedül. szólalt meg hátul Bobby
-Bobby fogd vissza magad.szolt rá Ororo
-Istenhozot Logan.
-Üdv Professzor.Nincs kedved sétálni a kertben?kérdezte tőlem.
-Persze.
-Oké!Leteszem a cuccom és jövök
-Rendben!
-Megjőt a kedvenced?kezdte újból Bobby
-Bobby mi bajod van?
-Az a bajom hogy szakitotál velem.
-Te is tudod hogy nem lett volna együtt közös jővönk.mondtam neki
-Persze de Logan-nel már van közös jővöd igaz!?Igaz?a végén már kiabált
-Milene ha nem kiabálnál velem?
-Előbb válaszolj a kérdésemre.
-Semmi közöd hozzá.
-Ez azt jelenti hogy igen?
-És ha igen? Jött fentről a válasz Ororo volt.
-Ororo?csodálkoztam
-Marie,Logan már kintvan a kert ben azt üzeni hogy kint vár.
-Rendben megyek. Itt már mindent elintéztem.
Szépen kisétáltam a kertbe.Ott ült az egyik padon.
-Régóta vársz?
-Nem.De halotam amit Bobby val beszéltél.kicsit el sápadtam.-Nagyon hiányoztál.mondta.
-Te is.De miért nem hívtál vagy valahogy üzentél?
-Ne haragudj.ölelt magához.
-Nem haragszom ha most itt maradsz egy ideig.
Egészen sötétedésig beszélgetünk csak azt vetem észre hogy kezd hűvösödni.
Fázol?kérdezte.
Egy kicsit hűvösödik.mire befejeztem volna a mondatot a dzsekije már a hátamon volt.-Köszi.
-Hogy-hogy nincs rajtad kesztyű?
-Amíg te nem voltál itt meg találtam a megoldást hogy,miként tudok hozzátok érni.Persze nem mindenki hez.
-Értem.És én mejik csoportba tartozok?
Rátetem a kezem a kezére: - Szerinted?kérdeztem vissza mosolyogva.
-De hisz ez fantasztikus.pörgetett meg a levegőben
-Tegyél le Logan.vogyorogtam.- Köszönöm.
-Nem szívesen.mormogta de így is meg halotam.
-Gyertek kész a vacsora.szolt ki Scott
-Megyünk.szóltam vissza.
-Gyere.nyujtota a kezét.
Még befelé is beszélgetünk.Meg vacsoráztunk majd el mentünk aludni.